Herpesz-szimplex = immunindex
Kedves herpeszgazdák és „ellenállók”!
Ugyan a herpeszről íródik cikkünk, mégis fontos megjegyeznünk, ez esetben nem is a herpeszről, hanem immunrendszerünkről kellene beszélni. Ezért a „kínrím” a címben, hiszen valóban, beszéljünk bármelyikről e vírus népes családjából, mégis ahogy azt már annyiszor hangsúlyoztuk, nemcsak a vírus számít, hanem „fogadóképességünk” is, vagyis az, mennyire ellenálló immunrendszerünk velük szemben. Kezdjük azért mégis az immunizáló megerősítést azzal, hogy kicsit közelebbről ismerkedünk meg az „ellenséggel”, bár talán az ellenség kifejezés nem is megfelelő abban az esetben, ha már olyan „izmosak” vagyunk, hogy egy kis herpeszvírus végképp nem fog ki rajtunk. Erre szokták azt mondani: „Aquila non captat muscas!” (a sas nem fog legyeket!).
immunindex Az ajakherpeszt, tünettanát, klinikai megnyilvánulásait már évszázadok óta ismerjük – nemcsak az orvosok, hanem a szenvedő alanyok is nagyon sokan. A „jól belaktam és kicsapta a számat” ajakherpeszről van szó, melyről csak alig száz éve derült ki, hogy vírus okozza, mégpedig a herpes simplex, vagyis a közönséges herpesz, melynek egyik típusa, a HSV-l okozója az ajkakon vagy szájzugban gyulladásos alapon kialakuló viszkető hólyagocskáknak. Ezek egy-két napon belül felszakadnak, majd pörkösödve gyógyulnak.
A fertőzés rendkívül gyakori, felmérések szerint az idősebb korosztály 70-80%-a is hordozhatja. Egymástól kapjuk és egymásnak adjuk, sokszor úgy, hogy észre sem vesszük! A tünetek elmúltával, a sebek begyógyultával sajnos csak hisszük, hogy minden rendben, azonban a vírusok a száj nyálkahártyájáról az érző idegek mentén az idegdúcokba, főként az érző idegsejtekbe vándorolnak, és ott éldegélnek, arra várva, hogy érjen bennünket valami, pl. lázas állapot, gyomorrontás, lelki trauma, stressz, nőknél menstruáció stb. Ezt szeretik! Ekkor aktiválódnak és ellentétes irányban ismét eljutnak a nyálkahártya sejtjeihez, szabadon szaporodnak, herpeszes tüneteket okozva. Ez az oka az ajakherpesz időről időre kiújuló tüneteinek, s az esetleges gerinc- és derékfájdalmaknak.
Ezért ha nagyon legyengülünk, a herpesz simplex generalizálódhat, általános tüneteket okozva, lázas állapotot, akár agyhártya-, ill. agyvelőgyulladást is! De nem kell megijedni, ez nagyon ritkán fordul elő, extrém módon legyengült immunrendszerű egyéneknél! Azt sem árt tudni, hogy a herpesz nem csak hólyagocskákat okoz az ajkakon, de okozhat szaruhártya- és kötőhártya-gyulladást is a szemen. A herpeszvírusok többen vannak, a szintén egyszerűnek nevezett HSV-2 (herpesz simplex vírus 2) a nemi szerveket szereti, itt okoz hólyagocskákat, akár fekélyt is. Nemi úton terjed.
A HVS-1 és -2-es herpeszvírusról a közelmúltban megállapították, hogy kísérleti szövetkultúrákban a sejteket képesek rosszindulatúan átalakítani, és daganatképzést képesek elindítani az arra fogékony kísérleti állatban. A simplex (vagyis egyszerű) elnevezés ellenére nem is olyan egyszerűek ezek a herpeszvírusok! Vegyük rögtön a mi kis ártatlan bárányhimlőnket, amelyen átestünk gyermekkorunkban, mely mögött a herpes virus varicellae, azaz a bárányhimlő herpeszvírusa áll. Ugyanúgy viselkedik, mint a simplex, a fertőzés lezajlása után a gerincvelő hátsó szarvának sejtjeiben zárványtestek formájában velünk marad, s ha legyengülünk, okozza felnőtt-, sőt idősebb korban az övsömört. Ekkor már nem generalizált formában jelentkezik, nem okoz testszerte hólyagocskákat, lázat, hanem ahol meg tudott ragadni, annak az ideg által beidegzett területen okoz hólyagokat, idegi fájdalmat, de bőségesen. Csak az tudja, milyen, aki átélte!
Nagy a család herpeszéknél! Van még az Eppstein Barr (EBV), mely nyirokcsomó-, lép- és májnagyobbodást okoz magas lázzal, állatkísérletekben pedig nyirokdaganatot, lymphomát. Nyállal terjed. Szintén a család tagja a cytomegalo virus (CMV), mely az EBV vírushoz hasonló kórképet idéz elő, szintén nyállal terjed. A többi, kevésbé ismertet már nem is sorolnám.
Jó hír persze, hogy ma már lehetséges diagnosztikája és terápiája is! Immunológiailag, szerológiailag (vérből) és energetikailag, informatikailag a Voll-módszerrel ezek a vírusok a szervezetben kimutathatók, és türelemmel, homeopátiás-izopátiás szerek segítségével holisztikusan gyógyíthatók, szervezetünkből kitessékelhetők! Megszüntethető az évszázados „együttélés”! Heveny esetben persze allopátiás kezelésre is szükség lehet, hagyományos, vírusellenes gyógyszerre.
A herpeszek klánja az olasz maffián is túltesz, mert tagjai nem felejtenek, kitartóak, kivárnak és főleg nagyon fertőzőek, a gyenge pillanatban csapnak le! A herpes virus varicellae, azaz a bárányhimlő vírusának a kontagiositási indexe 96%, vagyis 100, a vírussal találkozó emberből 96 megbetegszik. Feltéve, ha hagyjuk! Vagyis csak 4-nek van olyan erős immunrendszere, ill. olyan rezgései, amelyek ezen vírusokat elriasztják.
Azonban, ha már tudjuk, hogy mivel erősíthetjük az immunrendszerünket – kevesebb stressz, több pihenés, mozgás, ill. életmódváltás, kellő vitaminok, ásványi anyagok, kevesebb műétel, több táplálék (novemberben részletesebben erről írunk!) -, akkor ez az arány megváltozik! Meg kell változtatnunk! A vírussal már fertőzött ember száját azért csapja ki egy nehéz étel, mert megterheli az emésztőcsatornáját, ill. legyengíti a szervezetét, s ezzel együtt természetesen az immunrendszerét is. Legfőképpen akkor, ha védelmi rendszerünk amúgy is gócokkal küszködik. Ha valakit sok stressz ér, nem csoda, ha az egyik herpesz követi a másikat, hisz az idegsejtjeinkben velünk élő vírusok megerősödnek és szaporodni kezdenek. Csak a bárányhimlőn átesett embernek lehet övsömöre, hiszen mindkettőt ugyanaz a vírus okozza. Az övsömör pedig akkor alakul ki, amikor a szervezet legyengül.
Tehát kettőn áll a vásár! Hiába van egy „kelendő portéka”, ez esetben vírus, ha a szervezetünk nem „fogadóképes”, azaz erős az immunrendszerünk. Tegyünk róla! Nem a vírust kell pusztítanunk, hanem a várat (az immunrendszerünket) megerősítenünk, azaz nekünk magunknak sasokká válnunk, hogy amikor arra téved valamelyik kósza „kispályás” a herpeszek közül, már csak legyinteni tudjunk! Nosza!
Sok sikert, kitartást,
Dr. Kecskés Gabriella – Szőke Orsolya