Egyre több, korábban ismeretlen eredetű betegségről derül ki, hogy mikroba, illetve góc okozza. Akinek erősen hullt a haja, hőemelkedése volt, vagy ízületi panaszai, azt már küldték is orvosai fogorvoshoz, gégészhez, laboratóriumba stb. góckeresés végett. Valójában minden krónikus betegségben szenvedőt – élen az allergiásokkal – szükséges volna góckutatásra küldeni.

De mi is a góc?

Akkor alakul ki, amikor a szervezetünk a betolakodó kórokozókat, mikrobákat (baktérium, vírus, gomba, prion stb.) nem tudja elpusztítani. Ha jön egy kórokozó, akkor a védekező rendszerünk küldi a vérkeringés útján “katonáit” (fehérvérsejteket, fehérjéket és különböző molekulákat) a betolakodó legyőzésére.

Ha ez nem sikerül, kialakul a patthelyzet, a GÓC, mely mikrobákból és gyulladásos szövetből áll. Ez nem egy álló helyzet, mint a sakktáblán a patt, hanem dinamikus történés, mely próbára teszi a védekező rendszerünket, állandóan terhelve, sakkban tartva azt. Allergiásoknál ennek különösen nagy jelentősége van, hiszen az immunrendszerük beteg! Fentiekből következik a góckeresés fontossága.

Hol alakul ki góc?

Leggyakrabban a felső légutakban, a fogak környékén, de bárhol a szervezetben kialakulhat. Belsőnk a külvilággal elsődlegesen az orr, orrgarat, majd az alsó légutak, illetve a szájüreg, nyelőcső, gyomor, bélcsatorna révén érintkezik (levegő, táplálék). A beszívott levegő, de ételeink sem sterilek, a legmagasabb szintű higiéné betartása mellett sem.

Azonban csodálatos a természet, s az emberi szervezet! Mind a légutak, mind az emésztő rendszer nyálkahártyája immunszervként is működik. Az orrgaratunkban még egy nyirokgyőrő is van (Waldeyer-féle), melynek része a mandula. Nagy szükség van a mandulánkra és erre a nyirokgyűrűre, mivel ez az elsődleges hathatós védelmi rendszerünk. “Rendőrség + takarító vállalat”.

Sajnos, mai “fejlett” világunkban, mely agyonvegyszerezett, sugárterhelt, e védelmi vonalunk felmondani látszik szolgáltatát. Ezért gyakori panasz a váladékcsorgás a torokban, a nátha, a torokgyulladás, azaz GÓC az orrgaratban.

Szintén az előzőekből adódóan nagyon gyakori a góc a fogak területén (szájhigiéne). Az anatómiai viszonyok miatt sorrendben az arcüregi góc említendő, majd az epehólyag, illetve a húgy-ivari szervek területe.

A krónikus gyulladás, így a góc is tünetszegény vagy nem ad tünetet. A vérkép és a laborvizsgálatok eredményei is negatívak lehetnek. Csak az általános tünetek, pl. fáradékonyság, levertség, alvászavar, hőemelkedés, vérszegénység, idegesség, vagy csak a góc szövődményei okozta betegségek: hörghurut, krónikus vastagbélgyulladás, hajhullás, sokízületi gyulladás, allergia, ekcéma, autopiás dermatitis és egyéb eddig tisztázatlan betegségek hívják fel a figyelmet. Ilyenkor szükséges a góckeresés: szükség van az arcüreg UH-vizsgálatára, de a fogász, a belgyógyász, gégész és fogorvos stb. szaktudására is.

A góctalanítás természetesen a vizsgálatok eredményétől függ: hogy mandulaműtétre, eperműtétre vagy csak az orrgarat kezelésére, foghúzásra avagy homeopátiás kezelésre van-e szükség. Mindig a beteg kora, állapota, betegségének súlyossága szabja meg a terápiát individuálisan.

Dr. Kecskés Gabriella