Jó hírrel kezdem: Ausztrália aláírja a Kiotói egyezményt! Az USA és Kína azonban állja a sarat. Szó szerint azt a sok szennyet, amit a levegőbe, a talajba, és a vizekbe juttat. Igaz, az emberiség mindig is juttatott egy s mást a környezetébe, például ürülékeivel mikrobákat (járványok), ténykedésével pedig vegyszereket, avagy beleszólt a természet ökológiájába (erdőégetés, öntözés- talajelsózás stb.). Hisz a környezetszennyezés egyidős az emberiséggel. Lábnyomunkat a kutatók fellelik a Földön, és nap mint nap újabb lábnyomokat hagyunk, csak legyen utókor, legyen kinek!

Mivel „kerek-e világon” oda-vissza hatnak a dolgok, valóban holizmusban, mi hatunk a környezetünkre, és az vissza mi ránk. Sajnos még tipegőben sem jár, nemhogy gyermekcipőben a tudatra és tudásra ébredés, ébresztés, nemhogy ennek energiája. 6 milliárdunkból elenyészően kevesen vannak tisztában azzal, hogyha felelőtlenül kidobják szemetüket, az inkább „bedobás a közösbe”!

Az eldobott nylonzacskó, az ipari termelés felesleges vegyszerei, a közlekedés is okozta széndioxid- kibocsátás mind-mind bumeráng, amely visszaüt. A pénz diktatúrája-világunkban úgy a hasznot húzó, a hatalommal bíró, mint a kiszolgáltatott még mindig alig van tudatában, hogy a környezetbe bocsájtott anyagok indirekte mindenképpen, de direkte hatnak rájuk. És a direkt szennyezés már egyértelműen az ember ellen irányul, a haszonszerzés érdekében történő emberszemberennyezéssel egyenlő. Nota bene, az internet az „emberszennyezés”- kifejezésre egyetlen találatott adott. Bencsik Orsolya használja ezt a szót egyik versében. Habár a környezetszennyezés elleni küzdelem eredményei már fellelhetők, az ember közvetlen szennyezéséről szó eddig nyíltan nem esett.

Nosza! Amit ma a fogyasztói társadalomban elfogyasztunk, megveszünk, megeszünk, beveszünk, és „beveszünk”, magunkra kenünk, és magunka veszünk, az már igazán a fogyasztás fogyasztása. Hát, mit is fogyasztunk? Mindent, ami könnyű, gyors, felületes, ami laza, gyorsan aprópénzre váltható. Sajnos, ami aprópénzre váltható, az nemcsak fogyasztható, de el is fogy.

Lelki termékként fogyasztjuk még hagyján, hogy a keleti és történelmi egyházak tanításait, azonban egyre inkább tért hóditanak az „egy házi”, azaz újsütetű egyházak, a média új, modern, könnyed „lélekmosó”, lelkesítő, szórakoztatni is kevés időnként pénztárcanyitogató produkcióit. A többség azonban nem igényel, nem is fogyaszt lelki termékeket, mert lelke már rég a főníciaiak találmányáé, azaz már lelke sincs, eladta az ördögnek. Nincs is rá szükség, hisz erkölcsök, korábbi emberi értékek veszőfélben vannak.

Szellemi termék? Mindent a célnak, az új istennek, a pénznek alávetni, fő a gazdaságosság! Nincs szükség lexikális tudásra, a fogyasztáshoz igazán nem sok kell. A fő az agymosás, a cél, a siker, az eredmény érdekében!

Érzelmek? – Nagyon fontos! Ez az ember gyenge pontja (emocere= megzavarni), a média, a reklám igazi vadászmezeje, a fogyasztásra serkentés hatásos területe, és vesszük és esszük, és tesszük, és.vesztünk!

Mit? – Igazi, szép, tartalmas EMBERI ÉLETEKET, párkapcsolatokat (szingli élet), családokat (csökkenő népesedés, növekvő válások), hagyományainkat, történelmeinket, gyökereinket. E nélkül pedig a jövő kilátástalanul beláthatatlan.

No, és mit fogyasztunk még? Hát, táplálék helyett színezékeket, tartósítószereket, antioxidánsokat, emulgeláló szereket, emulgeáló sókat, sűrítő anyagokat, zselésítő anyagokat, stabilizátorokat, ízfokozókat, étkezési savakat, savanyúságot fokozó anyagokat, csomósodást és lesülést gátló anyagokat, módosított keményítőket, édesítőszereket, térfogatnövelő szereket, habzásgátlókat, fényezőanyagokat, lisztjavító szereket, szilárdító anyagokat, nedvesítő szereket, kelátképző anyagokat, hajtógázokat és csomagológázokat. Elnézést! Mi a fenének mindez nekem? Neked, nekem semminek! De a nyereségorientált, „haladó”, „fejlődő”, „sikeres”, nyereségorinetált élelmiszeripari cégnek érdeke. Ugyanis mindezek révén kapom én a fogyasztó be a cuclit, azaz a horgot! Ma már nincs E-betű, mert azt már kilőttük. Van helyette 700 féle engedélyezett élelmiszer-adalékanyag! A génmódosított élelmiszerekről, az állatnak adott génmódosított takarmányról, mely természetesen a tápláléklánc révén szintén bennünk landol, nem is beszélve! Szóval, az leszel, amit megeszel, tehát ez leszel, amit beveszel!

Hippokratész azt mondta, hogy a táplálék egyeseknek étek, másoknak méreg. Ma, 2000 évvel később, én azt mondom, a mai táplálék sajnos már mindannyiunk számára vétek.

Emberszennyezés? Még nem beszéltünk a drogériáról. Mit kenünk nap mint nap magunkra? Bőrfeszesítőt, bőrtáplálót, korrektort, kéz és testápolót, hajbalzsamot, sampont, duschbad-ot, vakolatot az arcunkra, körömlakkot, műkörmöt, hajfényesítőt, és még sok ezer féle satöbbit!Csoda-e, ha megbetegszünk?! Nemcsak allergiában, de „Ezzel Önnek együtt kell élnie”-nyavalyák sorában!

És itt jön be a legnagyobb üzlet, fogyasztható cikk, a gyógyszer! Itt és most is vallom, hogy bizonyos gyógyszerek nélkülözhetetlenek! Nem vagyok ellenségük, de az emberellenes üzleti fogásoknak igen! Annak,ha az üzleti érdek ember-, és természetellenes eszközökkel megfélemlít, a haszon érdekében áldiagnózisokat kreál, melyek nem gyógyíthatók, csak kezelhetők. Ennek a lobbinak az az érdeke, hogy minél több gyógyíthatatlan, és csak kezelhető betegség legyen, amelyben a beteg eszköz, gyógyszer-vegyszer-fogyasztó. Szerencsére a világ kerek és forog. Egyre többen tudjuk orvosok, hogy nemcsak kémia, de fizika is létezik a Földön, s hogy a világ egy energetikai rendszer, ebben is kell gondolkodnunk. Ezt szolgálja a természetgyógyászati módszerek zöme, az elektroakupunkúra, a homeopátia, melyek a rezgések vizsgálatával, harmonizálásával is ténykedik. A Voll-módszert több, mint 25 éve eredményesen vetettük latba, s tért hódít, noha sokan csak pénzszerzésnek alkalmazzák kóklerként. A jól alkalmazók nap mint nap meggyőződhetnek diagnosztikai és terápiás értékeiről, a betegek pedig meggyógyulásukról. A méregtelenítés speciális eszköze. Noha a növekvő terhek itt is gondot okozhatnak. Még álljuk a sarat, de szeretnénk, ha Kína és az USA feladná, és aláírná a „Kiotóit”.

Nem kell félni, mert a Föld mindig el tudta tartani lakóit, csak a telhetetlenjeit nem! Nekik meg úgysem elég semmi! Természetesen össze kell fognunk, mert „én csak egy gyertyaláng vagyok, melynek a lángja kicsi, és a melege csekély, de a Tiétekkel együtt a lángom hatalmas és kályhaként melegít!” Így Karácsony, és Újév kapcsán aktuális is ez a gondolat: inkább így világítsunk és melegítsünk, ahelyett, hogy a Föld a globalizációs felmelegedés következtében az óceánból is felszabaduló széndioxid miatt 250 C°- on izzon.

Sok szeretettel,
Dr. Kecskés Gabriella